Példaértékek - Böjte Éva

Böjte Éva - "Nem csak a húsz éveseké a világ!", ahogy arról Éva is tanuskodik az életvitelével! Ugyanis dolgozó nőként sőt, nagymamaként olyan aktív életet él, amelyet sokan megirigyelhetünk! Fogadjátok szeretettel az Ő példás történetét!

Böjte Éva vagyok, egy 50-es éveiben járó feleség, három felnőtt gyermekkel és boldog, kétszeres nagymami. Magamról dióhéjban annyit, hogy szeretem az életemet úgy, ahogy van, a kihívásokkal, sikerekkel, kudarcokkal együtt, ugyanis a kudarcok sem kudarcok számomra, inkább lehetőségek, melyek megerősítenek, lehetőségek a tanulásra, újrakezdésre. Van egy kedvenc mondatom, ami így szól :

 „Két dolog történhet, vagy sikerül , vagy újra kezdem!” :)

Kedvenc időtöltésem a mozgás, ezen belül a futás, túrázás, olvasás, egészséges életmóddal kapcsolatos dolgok megismerése és minden más ami jó érzést, elégedettséget okoz. Kijelenthetem (azt hiszem), hogy a sport az életem része most már, de nem volt ez mindig így. Fiatal anyukaként, három pici gyerekkel nem túl sokat sőt, egyáltalán nem sportoltam, hacsak a gyerekek utáni futás nem volt az :) Nem volt jó példa előttem, aki esetleg ösztönzött volna a mozgásra, az egészséges életmódra, aki megmondta volna, hogy ezt másképp is lehet (ma, ha tehetném, minden fiatal anyukának elmondanám). A család, a gyerekek, a teendőim minden időmet lefoglalták, sokszor bizony belefáradva, de tettem a dolgomat.

A sport, a mozgás szeretete csak lassan érkezett meg az életembe, mondhatni évek lefolyása alatt, amikor már a gyerekek kirepültek és az időm kicsit felszabadult. Amikor eszembe jutott, hogy milyen jókat futottam és kézilabdáztam az általános és a középiskolába elkezdtem ismét ismerkedni a mozgással, futással, először kistávokkal persze, de így is sokszor belefáradtam, nem volt motivációm, abbahagytam. Kis idő elteltével mégis hiányzott a mozgás és újból visszatértem. Kedvencemmé vált (motivációnak sem volt rossz) a futóversenyeken való részvétel, kis távok, elérhető célok voltak, aztán fűszereztem kicsit a dolgot  :) bekerült a tarsolyomba egy akadályverseny is :) Boldogság számomra az is, hogy a versenyeken egyik fiam és annak barátnője is velem együtt sportol. Jó érzés, amikor lassan gyerekeim is (ha az én hatásomra, ha nem de ) elkezdenek mozogni és fontosnak tartani a sportot az életükben.

Teltek az évek, beszereztem jó pár érmet már és olyan jó ránézni az érmeimre, mert a munkám gyümölcsét látom bennük . Így 49 éves fejjel túl vagyok életem első (de nem utolsó) félmaratonján, ami most márciusban történt meg, és a cél előtt örömkönnyekkel a szememben, mert megcsináltam :) Hát jó érzés mit mondjak... :)

Aztán még lesz idén Ultrabalaton, Ultratisza-tó,Crazy futás és szeptemberben egy második félmaraton :) Vannak tervek,célok, igen ...Többek között az egyik legjobb érzés a világon, amikor legyőzöm önmagam... A sport feltölt energiával, örömmel, nagy hatással van, nem csak a testi, de szellemi egészségemre is,megtanít a kitartásra,alázatra, tiszteletre...

A sport mellett az egészséges táplálkozás is egyre nagyobb fontosságot nyer az életemben. Nagy érdeklődéssel nézegetem, kutatom a jobbnál jobb ötleteket ahhoz, hogy nemcsak finom, de egészséges is legyen az étel, amit családomnak és jómagamnak is készítek. Igyekszünk a cukrot és a fehér lisztet teljes mértékben száműzni az életünkből, mert számít, nagyon is, hogy mivel tápláljuk a testünket, ezért örülök,hogy a családom is (elég nyitott)partner abban, hogy amiben csak lehet az egészség mellett döntsünk.

Egy biztos, azt már tudom, hogy az egészséges életmód a bevásárlásnál kezdődik. Igaz, nem lehet mindig minden tökéletes, de nem is kell annak lennie, elég az, ha néha elcsábulunk is, de a fő útról ne térjünk le, ragaszkodjunk az egészségeshez! :)

Mindenkinek és magamnak is, kívánom, hogy étkezzünk megfelelően, sportoljunk nagyokat (legalább 3x hetente), tegyünk az egészségünkért, hogy örömteli és hosszú életünk legyen.

Mosolygós, szép napot mindenkinek :) Üdv Éva